Egy napelem rendszer kiépítése kapcsán laikusként azt is gondolhatjuk, hogy az elvárt teljesítményt és az ehhez szükséges panelek számát pár matematikai művelet elvégését követően megkaphatjuk, ellenben egy, a tetőre rögzített, időjárás viszontagságainak ellenálló rendszer telepítése bonyolult és időigényes folyamat. A gyakorlatban a helyzet azonban éppen hogy fordított: természetesen a kivitelezés során is precízen és pontosan kell eljárni, valamint akár a tetőszerkezet megerősítése is jelenthet kihívásokat (még ha ez elsősorban ácsmunka is), mégis, jellemzően sokkal több múlik a tervezésen, mint azt elsőre gondolnánk.

Ennek is az egyik legfontosabb része az ideális napelem dőlésszög kialakítása, hiszen a modulok akkor képesek a legjobban hasznosítani a napsugarakban rejlő energiát, ha azok megfelelő szögben érik őket, lehetőleg napkeltétől napnyugtáig. Ez az érték a 90 fok, amelyet ugyan nem lehet a működés minden pillanatban tartani, törekedni viszont lehet, sőt, megbízható szakemberként kell is arra, hogy adott körülmények között a lehető legjobb teljesítményt érhessük el. De miért is fontos ebből a szempontból a napelem dőlésszöge? Mostani bejegyzésünkben ezt nézzük meg egy kicsit közelebbről.

Mitől függ egy napelem rendszer teljesítménye?

A teljesítmény napelemek kapcsán egy összetett dolgot jelent. A legtöbb elektromos készülék, mint például a hajszárító vagy a turmixgép esetében ez az érték egyértelműen behatárolható. Adott a (jellemzően) Wattban kifejezett teljesítmény: ha a készüléket áramforráshoz csatlakoztatjuk és beindítjuk, erre a teljesítményre lesz képes – csak rajtunk múlik, hogy mekkora feszültséget kapcsolunk rá vagy melyik fokozaton használjuk a készüléket.

A napelem modulok teljesítményét ezzel szemben az úgynevezett WP, azaz Wattpeak értékben adják meg. Ez a szám lényegében a modulnak azt a csúcsteljesítményét mutatja meg, amelyre ideális körülmények között képes lehet. Ennek az értéknek a kiszámítása úgynevezett szabványosított vizsgálati körülmények (STC) között történik, azaz 25°C-os cella hőmérsékleten, 1000 W négyzetméterenkénti sugárzás, valamint 1,5 légtömeg index mellett. Ezek a mesterségesen megteremtett feltételek jelentik azokat a tökéletes körülményeket, amelyek között az adott panel képes a gyártói termékleírásban megadott teljesítményre.

Hogyan alakul mindez a való életben?

Mint láthattuk, a gyártók által feltüntetett érték a csúcsteljesítmény, a tényleges teljesítmény ennél alacsonyabb lehet, magasabb viszont nem. A teljesítmény tehát nem fix, az mindig az adott körülményekhez igazodik. Amíg egy elektromos berendezés teljesítményét például egy fokozatkapcsoló segítségével változtathatjuk, addig napelemek esetében az ideálishoz közelítő feltételek megteremtésével tudunk hatást gyakorolni rá. A napelem rendszer hatásfoka kapcsán kitértünk azokra a lehetőségekre, amelyekkel javíthatjuk a rendszer hatékonyságát, most csak röviden nézzük meg a legfontosabb, napelemek hatásfokát befolyásoló tényezőket. 

• Napsütéses órák száma – a napfény alapvető feltétele a rendszer működésének, a napsütéses órák száma pedig területről területre változhat, amit érdemben – például a lokáció megválasztásán túl – nem tudunk befolyásolni.
• Domborzati viszonyok – szintén fontos, hogy a napsugarak napkeltétől napnyugtáig elérjék a modulokat, ne vessen rá árnyékot egy nagyobb hegy, egy belógó faág vagy más zavaró tereptárgy. 
• A napelem hőmérséklete – az az ideális, ha a modulok hőmérséklete 25°C, ennél alacsonyabb vagy magasabb hőfok esetén is csökken a panelok teljesítménye.

Mekkora az ideális napelem dőlésszög?

A napelem rendszer hatékonysága szempontjából nagyon nagy szerepe van a panelok tájolásának és dőlésszögének. A domborzati viszonyokra vagy a napsütéses órákra nem sok ráhatásunk lehet, a megfelelő tájolás és dőlésszög kiszámításával viszont optimalizálhatjuk a rendszer működését és képesek lehetünk elérni az adott körülmények között legjobb termelékenységet.

Hazánk az északi szélesség 47°-n helyezkedik el, ezért az az ideális, ha déli tájolás mellett 35-45 fokos dőlésszögben helyezzük fel a modulokat. Mivel az északi féltekén élünk, a keleten kelő és nyugaton nyugvó Napunk sugarait leginkább déli tájolás esetén tudjuk hasznosítani, a nyugati vagy a keleti tájolás akár 15%-os veszteséget is eredményezhet. A legjobb, ha a panelokat 90 fokban érik a napsugarak – mivel ez az év egészét tekintve szinte lehetetlen (kivéve napkövető napelemek alkalmazása esetén), ezért a helyszíni felmérés és rendszer tervezése során meg kell találni azt a dőlésszöget, amely mellett leginkább közelíthetünk az ideális állapotokhoz. 

Ha neked is hasonló megoldásra van szükséged, keress minket bátran és tegyük meg együtt az első lépéseket az energiafüggetlenség és a fenntarthatóság felé! Helyszíni felmérés keretében számba veszünk valamennyi releváns körülményt, hogy aztán munkatársaink szakértelmével és speciális tervezőprogramok segítségével lemodellezzük a legjobb megoldást, hogy mindig rendelkezésedre álljon a szükséges villamosenergia mennyiség!