A napkollektor működése kapcsán létezik egy kisebb fogalmi zavar a laikusok körében, hiszen a kifejezésre sokan tévesen a napelem szinonimájaként tekintenek – annak ellenére, hogy a két berendezés teljesen eltérő módon hasznosítja a napsugárzásban rejlő energiát. Amíg a napelem rendszerek elektromos áramot állítanak elő, addig a napkollektor működése során a nap sugárzási energiáját hőenergiává alakítja, amelyet meleg víz készítésére használ fel. 

Mostani bejegyzésünkben igyekszünk eloszlatni a félreértéseket és érthetően bemutatni a napkollektor működését, amelyből te is jól láthatod majd, hogy milyen nagyban is tér el a két technológia egymástól. Elsőként megnézzük a legfontosabb különbséget a napelem és a napkollektor között, majd utóbbit vesszük egy kicsit részletesebben szemügyre, bemutatva egyes típusait és működési mechanizmusait. 

Mi a különbség a napelem és a napkollektor között?

A napelemek különböző kivitelekben léteznek, eltérő méretekben, teljesítménnyel, felhasználással. Közös ugyanakkor valamennyi rendszerben, hogy a panelok által termelt egyenáramot valamilyen inverter alakítja váltóárammá, alkalmassá téve így a Napból érkező energiát a háztartási célú hasznosításra is. A napelem paneleknek az alapja pedig minden esetben valamilyen félvezető, amelyben létrejön az elektromos feszültség.

A napkollektor működése merőben eltér a napelemes rendszerekétől, hiszen nem elektromos feszültséget generál, hanem meleg vizet állít elő, amelyet alapvetően fűtési céllal tudunk hasznosítani. Akárcsak a napelemeknek, a napkollektoroknak is különböző fajtái léteznek, a két alaptípust pedig az olcsóbb, sík, valamint a drágább, vákuumcsöves modellek jelentik. 

Amit a napkollektor működése kapcsán tudni érdemes

A napkollektor kialakításának és anyaghasználatának köszönhetően képes elnyelni a napsugárzást, a napenergia felhasználásával pedig elsősorban fűtésre használható hőenergiát állít elő. Nézzük is a két legfontosabb típus, a vákuumcsöves, illetve a síkkollektoros modell működését röviden, érthetően!

Vákuumcsöves napkollektor működése

A vákuumcsöves technológia az egyik legmodernebb megoldás a napkollektor működése kapcsán, ezek a típusok remek szolgálatot tesznek a háztartás mellett az iparban vagy a mezőgazdaságban is. A napkollektor paneljei nagyjából 20-30 darab, egyenként 1,5-2 méter hosszú vákuumcsőből állnak. Ami igazán egyedivé teszi a technológiát, az maga a vákuumcső felépítése: két üvegcsőből áll, egy átlátszó külső, valamint egy abszorber belső csőből, a vákuum pedig a külső és belső üvegfal között jön létre.

Az elsősorban védelmi funkciót ellátó külső cső feladata a napsugárzás átengedése a belső abszorber csőnek, amely képes a sugárzást akár 93%-os hatékonysággal elnyelni. Az abszorber csőben pedig egy alkoholos, alacsony hőmérsékleten párolgó folyadék található, amely már 30 fokon is forrásnak indul. A napsugárzás hatására a közeg felmelegszik és gáz halmazállapotúvá válik, majd felszáll az egyes vákuumcsövek végén található osztó-gyűjtőbe. Itt lecsapódik, az összegyűjtött hőt pedig átadja a keringetőcsőben áramló folyadéknak.

A vákuumcsöves napkollektor képes akár 50C-95C fokos víz előállítására is, az időjárási körülmények függvényében. Előnye, hogy a csövek egymástól teljesen el vannak szigetelve, önállóan kapcsolódnak a központi gyűjtőhöz. Ezért, ha valamelyik cső meghibásodna, az egyszerűen cserélhető, hiszen elég csak a hibás darabot eltávolítani, nem kell az egész rendszert megbolygatni. 

A síkkollektor működése

A síkkollektorok a napkollektorok első generációját képviselik, és mind felépítésüket, mind működésüket tekintve különböznek a vákuumcsöves típusoktól. Ezen berendezések esetében egy nagyméretű üveglap alatt található az abszorber felület. Ez nyeli el a napfényt és melegíti fel a felületbe épített rézcsövet, amelyben a fűtési közeg kering. A felmelegített folyadékot pedig egy szivattyú továbbítja a puffertartály hőcserélőjébe, ahol az összegyűjtött hőenergiát átadja a tartály vizének.

A két technológia közötti legfontosabb eltérés a szigetelésükben rejlik: a síkkollektorok esetében olyan hagyományos anyagokat használnak, mint a kőzetgyapot vagy a poliuretán hab. Ezzel szemben a vákuumcsöves modellek a vákuum következtében kialakuló, jobb hatásfokon működő szigetelés segítségével küszöbölik ki a hőveszteséget. Ezért egyfelől igaz, hogy költségesebb beruházást jelent a sík típusokkal összehasonlítva, viszont a nagyobb energiahatékonyság idővel visszahozza az árát, ezen túl pedig magasabb hőmérsékletű fűtőközeg előállítására képes és a tetőn is kisebb területet foglal el, mint az egyszerűbb síkkollektorok.

Ha te is szeretnél saját napelemes rendszert, esetleg van már valamilyen konkrét elképzelésed és ehhez keresed a legjobb megoldást, felkészült kollégáink mindenben segítségedre lesznek! Keress minket és lépjünk kapcsolatba még ma!